Volto Santo (ol. ‘szent arc’): Jézus Krisztus arca, melyet a hagyomány több kegytárgyon tisztel. – 1. a luccai dóm fából készült feszülete, melynek arcát a legenda szerint angyalok faragták. Eredetijét a 8. sz: hozták Palesztinából Luccába. Ez megsemmisült, ma egy 13. sz. másolata látható. Krisztust nyitott szemekkel, fölövezett köntösben, vízszintesen kinyújtott karokkal a kereszt előtt lebegve ábrázolja. Nagyon tisztelt kegyszobor volt, s a 12. sz-tól a kk. végéig számos másolat készült róla. Legismertebb a braunschweigi dóm Immerward-feszülete. A ~ hosszú ruhája alapján a 14. sz-tól úgy gondolták, hogy nem Krisztusról, hanem egy női sztről van szó, és Szt Kümmerniszként nagy tisztelettel vették körül. Piero di Cosimo azonos tárgyú képét a Szépműv. Múz. őrzi. Falfestményként a keszthelyi volt ferences, jelenleg plébtp. szentélyzáradékán látható (1400 k.). – 2. →Veronika kendője, →Abgár-kép

Sachs 1980:364.